Viewing posts categorised under: Egyéb

A geotermikus talajszondás rendszer kivitelezésének 6 lépése képekkel, érthetően

Egyéb / 07.02.2022

Hallottál már a geotermikus talajszondás rendszerekről, de sosem tudtad elképzelni, milyen lépésekből is áll pontosan, valamint hogyan kell ezeket elképzelni? Akkor ez a cikk pont neked készült!

Röviden bemutatjuk a rendszer kivitelezésének fő részeit, amiket képekkel, videókkal is illusztrálunk nektek.

1. Geotermikus szondateszt

 

 

Amikor valaki megkeres minket egy talajszondás rendszer kivitelezésével, első körben a kapott hőigény és az épület elhelyezkedés alapján adunk egy árajánlatot. Ezt pontosítja a következő lépés, ami egyben a kivitelezés első pillére is: a szondateszt.

Miért van erre szükség? Azért, mert átlagban elmondható, hogy a rendszerek 1/4-e alulméretezett és a 2/3-a pedig túlméretezett, ami egy több száz szondás projekt esetében 10-20 szonda eltérést is jelenthet, aminek már az anyagi vonzata sem elhanyagolható.

Mindig szükség van rá? Nem feltétlenül, mivel több száz fúrási eredményből álló adatbázisunk van, bizonyos projekteknél ezáltal kiváltható a szondateszt.

A másik haszna a mérésnek, hogy mivel ilyenkor egy próbaszondát helyezünk le, ami előtt egy próbafúrást is kell végezni, így kiderül, hogy pontosan milyen a talaj fúrhatósága. Bár rendelkezésünkre állnak adatok a különböző földtani rétegekre vonatkozóan, ezek nem teljesen pontosak, sokszor a fúrás nehézsége csak a mérés során derül ki. Jelenleg négy különböző fúrási nehézséget határozunk meg, amik egyben különböző árkategóriát is jelentenek.

Ezeket a szondateszteket egy német fejlesztésű mérőgép és a Geort Kft. közreműködésével végezzük. Az elkészült szondateszt alapján EED szoftverrel 25 évre modellezzük az adott szondamező működését. Ezen adatok, eredmények birtokában képesek vagyunk az optimális talajszonda rendszer méretét (talajszonda mennyiségét) meghatározni.

2. Tervezés

 

Egy talajszondás hőszivattyús rendszer tervezése összetett feladat, sok egyeztetés szükséges a letisztult rendszer eléréséhez.

Tervező kollégánknak az alábbiakat kell figyelembe vennie:

  • a szondateszt alapján kapott eredményeket – szondaszám
  • az épület alapozását
  • az építészeti terveket
  • a kertterveket
  • statikai tervet
  • a közműveket
  • megrendelői igényeket

Ezek alapján megtervezi a szondák elhelyezkedését, és a gépházat, amennyiben erre is minket kértek fel.

3. Geotermikus fúrás

 

Geotermikus talajszondák fúrását általában két technológia felhasználásával végezzük. A könnyebben fúrható talajrétegek esetében vízöblítéses technológiát alkalmazunk, melynek során a fúrószár belsejében áramlik lefelé a fúrófolyadék, majd a fúrószár mellett felfelé haladva tör a felszínre. Ez a fúrófolyadék hozza fel (mossa ki) a kifúrt anyagot (fúróiszap). Ezt a keringtetést a fúróiszap szivattyú végzi. A fúrófej többféle lehet a fúrási nehézség szerint. Vízöblítéses fúrás esetében 3 kategóriát különböztetünk meg a nehézségi fok szerint. A fúrási kategóriák között jelentős időbeli, szerszám használati, így árkülönbség van.

A köves, sziklás területeken általában légöblítéses (kalapácsos) technológia alkalmazható. Ebben az esetben az öblítést, azaz a kifúrt anyag felszínre kerülését a fúrószár belsejében generált légnyomás biztosítja. A szükséges légnyomást kompresszorral állítjuk elő és a fúrást, azaz a kőréteg bontását ütvefúrással végezzük. Ez a technológia a kiegészítő berendezések, a többlet energia illetve a sokkal hosszabb technológiai időigénye miatt jelentősen költségesebb.

4. Talajszonda elhelyezése

 

 

A geotermikus fúrást követően a furatokba letolócsövek segítségével helyezzük le a talajszondát.

 

 

A képen szondafejeket lehet látni, ezek már úgy érkeznek hozzánk, hogy gyárilag össze vannak hegesztve a szondacsővel, valamint előzetes gyári nyomáspróbán estek át. A videó jobb oldalán lehet is látni feltekercselve, az ebben az esetben 120 méter hosszú talajszondát.

Az általunk használt szondák PE100 RC anyagból készültek, és 100 évre vannak tervezve, ami azt jelenti, hogy kb. 100 éven át tudják vele biztosítani a rendszer megfelelő működését*.

5. Osztógyüjtő elhelyezése, összekötés

 

A szonda elhelyezése után összekötő vezetékekkel csatlakoztatják össze a szondákat egy közös osztógyüjtőbe. Magasabb szondaszám esetén az épületen kívül, földben elhelyezett osztó-gyűjtő aknát (jobb oldali kép), míg kevesebb szonda esetén az épületen belül elhelyezett, előre szerelt osztó-gyűjtőt alkalmazunk.

Az összekötő csövek kb 1 méterrel a talaj alatt vannak, és nincsenek hatással a növényzetre.

6. Feltöltés, nyomáspróba

 

 

Az összekötést követően, még mielőtt betemetnénk az összekötő csöveket, végzünk egy levegős nyomáspróbát, amivel ellenőrizzük, hogy a rendszer készen áll-e a következő fázisra. A nyomáspróbát az üzemi nyomás kétszeresén végezzük.

Ezt követően a rendszert biológiai, környezetbarát fagyálló folyadékkal töltjük fel, egy ipari, kimondottan erre a célra kialakított feltöltő berendezéssel. Hosszú keringtetéssel érjük el, hogy a rendszer megfelelően légtelenedjen, ezáltal biztosítva a hosszú távú, hatékony működését.

A rendszer fagyállóságának mértékét a számításokban szereplő primer hőmérséklet, valamint a beépítésre kerülő hőszivattyú gyártói előírásai határozzák meg.

Ezek után jön a gépházi munka, a hőszivattyú telepítése, de ez már egy másik bejegyzés témája lesz.

 

*adott nyomás mellett akár 75 – 100 évig
Read More >>

A talajszonda választás fő szempontjai 2. rész

Egyéb / 21.06.2021

A talajszonda választás két fő szempontja a szonda kialakítása és az anyaga. Az előző cikkünkben  bemutatásra kerültek a különböző kialakítások, most pedig az anyagokat fogjuk ismertetni. Három fő kategória kerül majd említésre: 

  • PEXA
  • Jansen PE100RT
  • PE100 RC

Vannak más anyagú csövek is (pl.: PE100), ám ezek használatát nem ajánljuk, ugyanis nem kapnak semmilyen plusz felületi képzést, nincsen semmilyen plusz tulajdonságuk arra, hogy kibírják azokat a hatásokat, amik a talajszonda telepítésénél felmerülnek. 

PE-XA szonda

Ez a legdrágább és legellenállóbb szonda, ebben a közeghőmérséklet felmehet akár 90 fokig is. Ennél az anyagnál egy plusz térhálósítást kap a felület, amitől sokkal ellenállóbb lesz a szonda. 

Jansen PE100RT (raised temperature)

Tulajdonságai nagyban hasonlítanak a PE-XA szondához, azzal a különbséggel, hogy ez a cső 70 fokig bírja a közeghőmérsékletet.

PE100 RC (resistant to crack)

Ez a szonda ellenálló a felületi karcolásokkal, valamint az olyan sérülésekkel szemben, amik egy talajszonda telepítése során felmerülhetnek. A közeghőmérsékletet 45 fokig bírja. Ez a legolcsóbb az említett anyagfajták közül.

A felsoroltak mind SDR11-es csövek, ami a falvastagságot és a nyomásállóságot jelentik, ezek 16 bart bírnak. 

Az anyagválasztás a mérési (méretezés cikk link) eredményeken alapul. Megnézzük, hogy milyen határérték között mozog a talajszonda rendszer hőmérséklete, és ha ez valamilyen indok miatt nem tartható 45 fok alatt, akkor egy ellenállóbb anyagú csövet kell választanunk. Amennyiben nem megfelelő szondát alkalmazunk, akkor a szonda élettartama jelentősen csökkenni fog, ezért fontos a megfelelő anyagválasztás.

 

Read More >>

Geotermikus rendszer kedvezmény

Egyéb / 09.06.2021

Cégünk már lassan 10 éve elkötelezett a megújuló energiaforrások, azon belül is a geotermikus rendszerek mellett. Szeretnénk, ha minél több ember számára elérhető lenne ez az opció, ezért összeállítottunk egy kedvezményes árú csomagot, ami lefedi egy átlagos családi ház hűtési – fűtési igényeit, valamint biztosítja a használati melegvíz szükségletet is. Kizárólag prémium minőségű alapanyagokkal dolgozunk, így az általunk készített rendszerek garantáltan hosszú távra szólnak. Szervizeléssel is foglalkozunk, valamint garanciát is vállalunk az általunk kiépített rendszerekre. További részletekért az alábbi elérhetőségen lehet érdeklődni:

Gallai Márton – projektmérnök

info@geoconcept.hu 

+36(70)3291719 >>

Read More >>

Média megjelenés

Egyéb / 27.02.2020

Az M5 csatorna NOVUM című tudományos ismeretterjesztő műsorához készült cégünket bemutató kisfilm.

https://mediaklikk.hu/video/novum-starschema/

 

Read More >>