A geotermikus talajszondás rendszer kivitelezésének 6 lépése képekkel, érthetően

Egyéb / 07.02.2022

Hallottál már a geotermikus talajszondás rendszerekről, de sosem tudtad elképzelni, milyen lépésekből is áll pontosan, valamint hogyan kell ezeket elképzelni? Akkor ez a cikk pont neked készült!

Röviden bemutatjuk a rendszer kivitelezésének fő részeit, amiket képekkel, videókkal is illusztrálunk nektek.

1. Geotermikus szondateszt

 

 

Amikor valaki megkeres minket egy talajszondás rendszer kivitelezésével, első körben a kapott hőigény és az épület elhelyezkedés alapján adunk egy árajánlatot. Ezt pontosítja a következő lépés, ami egyben a kivitelezés első pillére is: a szondateszt.

Miért van erre szükség? Azért, mert átlagban elmondható, hogy a rendszerek 1/4-e alulméretezett és a 2/3-a pedig túlméretezett, ami egy több száz szondás projekt esetében 10-20 szonda eltérést is jelenthet, aminek már az anyagi vonzata sem elhanyagolható.

Mindig szükség van rá? Nem feltétlenül, mivel több száz fúrási eredményből álló adatbázisunk van, bizonyos projekteknél ezáltal kiváltható a szondateszt.

A másik haszna a mérésnek, hogy mivel ilyenkor egy próbaszondát helyezünk le, ami előtt egy próbafúrást is kell végezni, így kiderül, hogy pontosan milyen a talaj fúrhatósága. Bár rendelkezésünkre állnak adatok a különböző földtani rétegekre vonatkozóan, ezek nem teljesen pontosak, sokszor a fúrás nehézsége csak a mérés során derül ki. Jelenleg négy különböző fúrási nehézséget határozunk meg, amik egyben különböző árkategóriát is jelentenek.

Ezeket a szondateszteket egy német fejlesztésű mérőgép és a Geort Kft. közreműködésével végezzük. Az elkészült szondateszt alapján EED szoftverrel 25 évre modellezzük az adott szondamező működését. Ezen adatok, eredmények birtokában képesek vagyunk az optimális talajszonda rendszer méretét (talajszonda mennyiségét) meghatározni.

2. Tervezés

 

Egy talajszondás hőszivattyús rendszer tervezése összetett feladat, sok egyeztetés szükséges a letisztult rendszer eléréséhez.

Tervező kollégánknak az alábbiakat kell figyelembe vennie:

  • a szondateszt alapján kapott eredményeket – szondaszám
  • az épület alapozását
  • az építészeti terveket
  • a kertterveket
  • statikai tervet
  • a közműveket
  • megrendelői igényeket

Ezek alapján megtervezi a szondák elhelyezkedését, és a gépházat, amennyiben erre is minket kértek fel.

3. Geotermikus fúrás

 

Geotermikus talajszondák fúrását általában két technológia felhasználásával végezzük. A könnyebben fúrható talajrétegek esetében vízöblítéses technológiát alkalmazunk, melynek során a fúrószár belsejében áramlik lefelé a fúrófolyadék, majd a fúrószár mellett felfelé haladva tör a felszínre. Ez a fúrófolyadék hozza fel (mossa ki) a kifúrt anyagot (fúróiszap). Ezt a keringtetést a fúróiszap szivattyú végzi. A fúrófej többféle lehet a fúrási nehézség szerint. Vízöblítéses fúrás esetében 3 kategóriát különböztetünk meg a nehézségi fok szerint. A fúrási kategóriák között jelentős időbeli, szerszám használati, így árkülönbség van.

A köves, sziklás területeken általában légöblítéses (kalapácsos) technológia alkalmazható. Ebben az esetben az öblítést, azaz a kifúrt anyag felszínre kerülését a fúrószár belsejében generált légnyomás biztosítja. A szükséges légnyomást kompresszorral állítjuk elő és a fúrást, azaz a kőréteg bontását ütvefúrással végezzük. Ez a technológia a kiegészítő berendezések, a többlet energia illetve a sokkal hosszabb technológiai időigénye miatt jelentősen költségesebb.

4. Talajszonda elhelyezése

 

 

A geotermikus fúrást követően a furatokba letolócsövek segítségével helyezzük le a talajszondát.

 

 

A képen szondafejeket lehet látni, ezek már úgy érkeznek hozzánk, hogy gyárilag össze vannak hegesztve a szondacsővel, valamint előzetes gyári nyomáspróbán estek át. A videó jobb oldalán lehet is látni feltekercselve, az ebben az esetben 120 méter hosszú talajszondát.

Az általunk használt szondák PE100 RC anyagból készültek, és 100 évre vannak tervezve, ami azt jelenti, hogy kb. 100 éven át tudják vele biztosítani a rendszer megfelelő működését*.

5. Osztógyüjtő elhelyezése, összekötés

 

A szonda elhelyezése után összekötő vezetékekkel csatlakoztatják össze a szondákat egy közös osztógyüjtőbe. Magasabb szondaszám esetén az épületen kívül, földben elhelyezett osztó-gyűjtő aknát (jobb oldali kép), míg kevesebb szonda esetén az épületen belül elhelyezett, előre szerelt osztó-gyűjtőt alkalmazunk.

Az összekötő csövek kb 1 méterrel a talaj alatt vannak, és nincsenek hatással a növényzetre.

6. Feltöltés, nyomáspróba

 

 

Az összekötést követően, még mielőtt betemetnénk az összekötő csöveket, végzünk egy levegős nyomáspróbát, amivel ellenőrizzük, hogy a rendszer készen áll-e a következő fázisra. A nyomáspróbát az üzemi nyomás kétszeresén végezzük.

Ezt követően a rendszert biológiai, környezetbarát fagyálló folyadékkal töltjük fel, egy ipari, kimondottan erre a célra kialakított feltöltő berendezéssel. Hosszú keringtetéssel érjük el, hogy a rendszer megfelelően légtelenedjen, ezáltal biztosítva a hosszú távú, hatékony működését.

A rendszer fagyállóságának mértékét a számításokban szereplő primer hőmérséklet, valamint a beépítésre kerülő hőszivattyú gyártói előírásai határozzák meg.

Ezek után jön a gépházi munka, a hőszivattyú telepítése, de ez már egy másik bejegyzés témája lesz.

 

*adott nyomás mellett akár 75 – 100 évig
Read More >>

A talajszonda választás fő szempontjai 2. rész

Egyéb / 21.06.2021

A talajszonda választás két fő szempontja a szonda kialakítása és az anyaga. Az előző cikkünkben  bemutatásra kerültek a különböző kialakítások, most pedig az anyagokat fogjuk ismertetni. Három fő kategória kerül majd említésre: 

  • PEXA
  • Jansen PE100RT
  • PE100 RC

Vannak más anyagú csövek is (pl.: PE100), ám ezek használatát nem ajánljuk, ugyanis nem kapnak semmilyen plusz felületi képzést, nincsen semmilyen plusz tulajdonságuk arra, hogy kibírják azokat a hatásokat, amik a talajszonda telepítésénél felmerülnek. 

PE-XA szonda

Ez a legdrágább és legellenállóbb szonda, ebben a közeghőmérséklet felmehet akár 90 fokig is. Ennél az anyagnál egy plusz térhálósítást kap a felület, amitől sokkal ellenállóbb lesz a szonda. 

Jansen PE100RT (raised temperature)

Tulajdonságai nagyban hasonlítanak a PE-XA szondához, azzal a különbséggel, hogy ez a cső 70 fokig bírja a közeghőmérsékletet.

PE100 RC (resistant to crack)

Ez a szonda ellenálló a felületi karcolásokkal, valamint az olyan sérülésekkel szemben, amik egy talajszonda telepítése során felmerülhetnek. A közeghőmérsékletet 45 fokig bírja. Ez a legolcsóbb az említett anyagfajták közül.

A felsoroltak mind SDR11-es csövek, ami a falvastagságot és a nyomásállóságot jelentik, ezek 16 bart bírnak. 

Az anyagválasztás a mérési (méretezés cikk link) eredményeken alapul. Megnézzük, hogy milyen határérték között mozog a talajszonda rendszer hőmérséklete, és ha ez valamilyen indok miatt nem tartható 45 fok alatt, akkor egy ellenállóbb anyagú csövet kell választanunk. Amennyiben nem megfelelő szondát alkalmazunk, akkor a szonda élettartama jelentősen csökkenni fog, ezért fontos a megfelelő anyagválasztás.

 

Read More >>

Geotermikus rendszer kedvezmény

Egyéb / 09.06.2021

Cégünk már lassan 10 éve elkötelezett a megújuló energiaforrások, azon belül is a geotermikus rendszerek mellett. Szeretnénk, ha minél több ember számára elérhető lenne ez az opció, ezért összeállítottunk egy kedvezményes árú csomagot, ami lefedi egy átlagos családi ház hűtési – fűtési igényeit, valamint biztosítja a használati melegvíz szükségletet is. Kizárólag prémium minőségű alapanyagokkal dolgozunk, így az általunk készített rendszerek garantáltan hosszú távra szólnak. Szervizeléssel is foglalkozunk, valamint garanciát is vállalunk az általunk kiépített rendszerekre. További részletekért az alábbi elérhetőségen lehet érdeklődni:

Gallai Márton – projektmérnök

info@geoconcept.hu 

+36(70)3291719 >>

Read More >>

A talajszonda választás fő szempontjai – 1. rész

szakmai cikkek / 03.05.2021

Talajszondás rendszereknél a szonda választás során két fő szempontot kell figyelembe venni: a szonda kialakítását és anyagát. Mindkettőt a helyszín adottságai határozzák meg, azon belül is:

  • kialakítást befolyásoló tényezők: fúrási viszonyok, terület nagysága (hány szondát tudunk elhelyezni)
  • szonda anyagát befolyásoló tényezők: milyen hőmérsékletű közeget fogunk keringetni

Kialakítás

A szondáknál több féle kialakítás létezik, ebből a három legelterjedtebb:

  • dupla 32-es: 2 db szonda kerül egy furatba, melyeknek a külső átmérője 32 mm
  • szimpla 40-es: 1 db 40 mm átmérőjű szonda kerül egy furatba
  • koaxiális: cső a csőben rendszer, a külső cső átmérője 63 mm, a belső cső mérete 32 mm

Változók:

  • ár
  • teljesítmény
  • turbulens áramláshoz szükséges térfogatáram (a geotermikus rendszereknél a szondában mindig turbulens kell legyen az áramlás. Azt, hogy mikor turbulens az áramlás, a Reynolds-szám határozza meg)
  • üzemeltetési költség

Dupla 32-es

Ez a szonda ideális választás, ha viszonylag kevés terület áll a rendelkezésünkre. A dupla 32-es szondák ugyanis, bár árban drágábbak a szimpla 40-esnél, de 8-10 %-al nagyobb teljesítményt tudnak kinyerni a talajból. Ez a változat a szivattyúzásnál is többletmunkát igényel, ugyanis csövenként 0,7 m³/h, furatonként pedig 1,4 m³/h térfogatáram szükséges a turbulens áramlás kialakulásához. Minél többet keringet a szivattyú, annál több áramra lesz szüksége, ezért itt az üzemeltetési költség is nagyobb lesz, a három kialakítás közül a legmagasabb. Mind a 32-es, mind pedig a 40-es szondának van egy még nagyobb hatékonyságú verziója, a Jansen Shark nevű szondája. Ez egy plusz felületi képzéssel, hosszanti bordázottsággal, van ellátva, aminek köszönhetően csökken a csőnek az ellenállása, és hamarabb kialakul a turbulencia.

Jansen Shark

Szimpla 40-es

Ez a kialakítás ugyan 8-10%-al kevesebb teljesítményt tud kinyerni a 32-eshez képest, viszont a turbulens áramlás már 1 m³/h környékén kialakul, ami 40%-al kevesebb, így a szivattyúzás sokkal költséghatékonyabb lesz. Mivel ennek a szondának az ára is alacsonyabb, így amennyiben a rendelkezésre álló terület nem követel mást, ár-érték arányban ez a szonda a legjobb választás.


Jansen vertex

Koaxiális

Ahogy korábban említettük, ez egy cső a csőben rendszer, ahol a külső, 63 mm átmérőjű cső felülete hullámos, ezáltal hamarabb, már 0,3 m³/ h-nál kialakul a turbulencia, amitől jelentősen megugrik a szonda hatékonysága, valamint, a hullámosított felület által biztosított nagyobb hőátadásnak köszönhetően egységnyi hossz alatt nagyobb teljesítmény nyerhető ki. Szintén ennek köszönhetően sokkal kevesebb szivattyúzási munkára lesz szükség, amitől az üzemeltetés is gazdaságosabb lesz. A szonda speciális kialakítása miatt ez a legdrágább is, így ezt főleg akkor szoktuk javasolni, amikor a fúrási viszonyok egy bizonyos mélység alatt jelentősen nehezebbé válnak (pl.: bejön egy kemény kőzet), ugyanis ilyen esetekben egy koaxiális szonda választása költség barátabb, mint a kemény réteg fúrásának az ára.

Jansen Coax
Érdekesség:
Nyugat Európában a 32-es szonda a legelterjedtebb, mivel ott a fúrási költség jelentősen magasabb, így a fő szempont, hogy egy furatból minél több teljesítményt tudjanak kinyerni.

Az általunk alkalmazott szondákat egytől egyig szigorú minőségbiztosítás mellett gyártják, valamint mind rendelkeznek egyedi vonalkóddal, ami alapján visszanézhető a rajtuk végzett nyomáspróba. A szondák legérzékenyebb pontja a fejük, ami nagyon fontos, hogy gyári legyen, és ne kézzel hegesztett verzió, ugyanis azoknak a minősége és tartóssága nem garantálható. 

Az alkalmazott talajszonda jelentősen befolyásolhatja az elkészült rendszer árát, hatékonyságát és élettartamát is, ezért fontos a megfelelő minőségű és kialakítású szonda választása.

Read More >>

Előadást tartottunk a Zöld Fordulat Szakmai Napon

hírek / 22.02.2021

Február 18-án előadást tartottunk a Magyar Épületgépészek Szövetsége által megrendezett Zöld Fordulat Szakmai Napon. A téma az “Új technológiák alkalmazása a talajszondás geotermikus kivitelezésben”, amelyet Gallai Márton, vezető projektmérnök kollégánk mutatott be.
Az előadás visszanézhető az alábbi videóban:
Read More >>

Elindultunk az Év Ingatlanfejlesztése díjért

hírek / 20.01.2021

Irodaházunkkal elindultunk az Év Ingatlanfejlesztése díjért. Szerettünk volna egy olyan épületet alkotni, ami hűen tükrözi a cégcsoportunk által képviselt értékeket: a környezettudatosságot, az innovációt és a technológiát. Az épületben nem csak a geotermikus rendszer kiépítéséért feleltünk, de a teljes kivitelezést is mi csináltuk, a hőszivattyús berendezést pedig a SmartCool Kft. biztosította.

Az Év Irodája honlapján megjelent cikket, ahol röviden bemutatásra kerül irodaházunk, ITT találják.

Read More >>

A 2021-es megújuló részarány

hírek / 01.12.2020

Közeleg az új év, ami egyben új szabályozásokkal is fog járni, ugyanis 2021. január 1-től minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25%-át megújuló forrásból kell biztosítani. Erre nagyszerű megoldást jelentenek a geotermikus hőszivattyús rendszerek, hiszen megújuló energiaforrást használnak, egyszerű a kezelésük, és rendkívül hatékonyak is. 

A pontos rendelet itt olvasható:
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet – 6. melléklet

A geotermikus rendszer működése röviden

A geotermia elnevezések a görög eredetű ,,geo’’ és ,,theme’’ (hő) szavakból erednek, amelyek összerakva földhőt jelentenek. A geotermikus talajszondás rendszerek a talaj stabil hőmérsékletét hasznosítják, mely télen 0-10 °C, nyáron 15-20 °C körül alakul. Ezeknél a rendszereknél a talaj hőtárolóként működik. Az U alakú csövekből álló szondák segítségével télen a talajból vonunk el hőt, amivel az épületet fűtjük, nyáron pedig fordítva, az épülettől elvont hőt szivattyúzzuk a talajba. Ezen rendszerek hatékonysága nagyon magas, ugyanis egy egységnyi villamosenergia felhasználásával akár 4-7 egységnyi hőenergia előállítására képesek, így a jelenleg ismert egyik leghatékonyabb fűtési és hűtési megoldást kínálják. 

Miért érdemes ezt választani

  • átlagosan 70-80%-kal kevesebb szén- dioxidot bocsát ki a hagyományos megoldásokkal szemben
  • környezetbarát
  • alacsony karbantartási, üzemeltetési költségek
  • ellentétben sok más rendszerrel, a talajszondás hőszivattyú működése csendes
  • a geotermikus hőszivattyú üzemeltetése során nem keletkezik égéstermék, nincs füstgáz, így veszélytelen és környezetbarát
  • a talajszondás hőszivattyú a fűtés mellett a hűtés lehetőségét is biztosítja, így nyáron légkondicionálásra használható
  • a kezdeti beruházás általában többszörösen megtérül a teljes élettartam alatt
  • egyszerűen kezelhető

Egy átlagos lakóépület energiaigényének több mint felét teszi ki a hűtés- fűtés, így egy megújuló energiaforráson alapuló rendszer választásával jelentősen csökkenthetjük a környezetre gyakorolt terhelésünket.

Kérdés esetén hívjon minket az alábbi elérhetőségeken: http://geoconcept.hu/elerhetosegek/

Read More >>

MOL Campus geotermikus rendszer kivitelezése

hírek / 06.05.2020

Cégünk egyik kiemelt projektje a MOL Campus építkezés. Ez Magyarország egyik legnagyobb geotermikus rendszere, valamint Budapest egyik leginnovatívabb beruházása is egyben.
A 120 méter magas 86.000 négyzetméter alapterületű toronyépület fűtését illetve hűtését 310 db 100 – 120 m mély talajszonda biztosítja. Ez összesen 32.800 méternyi szondát jelent, amelyek 6 osztó gyűjtőbe vannak összevezetve. Büszkék vagyunk rá, hogy részt vehetünk egy ilyen minden tekintetben kiemelkedő terv megvalósításában!

Nézze meg a projektről készült összefoglaló kisfilmünket:

Read More >>

Média megjelenés

Egyéb / 27.02.2020

Az M5 csatorna NOVUM című tudományos ismeretterjesztő műsorához készült cégünket bemutató kisfilm.

https://mediaklikk.hu/video/novum-starschema/

 

Read More >>