Hallottál már a geotermikus talajszondás rendszerekről, de sosem tudtad elképzelni, milyen lépésekből is áll pontosan, valamint hogyan kell ezeket elképzelni? Akkor ez a cikk pont neked készült!
Röviden bemutatjuk a rendszer kivitelezésének fő részeit, amiket képekkel, videókkal is illusztrálunk nektek.
1. Geotermikus szondateszt
Amikor valaki megkeres minket egy talajszondás rendszer kivitelezésével, első körben a kapott hőigény és az épület elhelyezkedés alapján adunk egy árajánlatot. Ezt pontosítja a következő lépés, ami egyben a kivitelezés első pillére is: a szondateszt.
Miért van erre szükség? Azért, mert átlagban elmondható, hogy a rendszerek 1/4-e alulméretezett és a 2/3-a pedig túlméretezett, ami egy több száz szondás projekt esetében 10-20 szonda eltérést is jelenthet, aminek már az anyagi vonzata sem elhanyagolható.
Mindig szükség van rá? Nem feltétlenül, mivel több száz fúrási eredményből álló adatbázisunk van, bizonyos projekteknél ezáltal kiváltható a szondateszt.
A másik haszna a mérésnek, hogy mivel ilyenkor egy próbaszondát helyezünk le, ami előtt egy próbafúrást is kell végezni, így kiderül, hogy pontosan milyen a talaj fúrhatósága. Bár rendelkezésünkre állnak adatok a különböző földtani rétegekre vonatkozóan, ezek nem teljesen pontosak, sokszor a fúrás nehézsége csak a mérés során derül ki. Jelenleg négy különböző fúrási nehézséget határozunk meg, amik egyben különböző árkategóriát is jelentenek.
Ezeket a szondateszteket egy német fejlesztésű mérőgép és a Geort Kft. közreműködésével végezzük. Az elkészült szondateszt alapján EED szoftverrel 25 évre modellezzük az adott szondamező működését. Ezen adatok, eredmények birtokában képesek vagyunk az optimális talajszonda rendszer méretét (talajszonda mennyiségét) meghatározni.
2. Tervezés
Egy talajszondás hőszivattyús rendszer tervezése összetett feladat, sok egyeztetés szükséges a letisztult rendszer eléréséhez.
Tervező kollégánknak az alábbiakat kell figyelembe vennie:
- a szondateszt alapján kapott eredményeket – szondaszám
- az épület alapozását
- az építészeti terveket
- a kertterveket
- statikai tervet
- a közműveket
- megrendelői igényeket
Ezek alapján megtervezi a szondák elhelyezkedését, és a gépházat, amennyiben erre is minket kértek fel.
3. Geotermikus fúrás
Geotermikus talajszondák fúrását általában két technológia felhasználásával végezzük. A könnyebben fúrható talajrétegek esetében vízöblítéses technológiát alkalmazunk, melynek során a fúrószár belsejében áramlik lefelé a fúrófolyadék, majd a fúrószár mellett felfelé haladva tör a felszínre. Ez a fúrófolyadék hozza fel (mossa ki) a kifúrt anyagot (fúróiszap). Ezt a keringtetést a fúróiszap szivattyú végzi. A fúrófej többféle lehet a fúrási nehézség szerint. Vízöblítéses fúrás esetében 3 kategóriát különböztetünk meg a nehézségi fok szerint. A fúrási kategóriák között jelentős időbeli, szerszám használati, így árkülönbség van.
A köves, sziklás területeken általában légöblítéses (kalapácsos) technológia alkalmazható. Ebben az esetben az öblítést, azaz a kifúrt anyag felszínre kerülését a fúrószár belsejében generált légnyomás biztosítja. A szükséges légnyomást kompresszorral állítjuk elő és a fúrást, azaz a kőréteg bontását ütvefúrással végezzük. Ez a technológia a kiegészítő berendezések, a többlet energia illetve a sokkal hosszabb technológiai időigénye miatt jelentősen költségesebb.
4. Talajszonda elhelyezése
A geotermikus fúrást követően a furatokba letolócsövek segítségével helyezzük le a talajszondát.
A képen szondafejeket lehet látni, ezek már úgy érkeznek hozzánk, hogy gyárilag össze vannak hegesztve a szondacsővel, valamint előzetes gyári nyomáspróbán estek át. A videó jobb oldalán lehet is látni feltekercselve, az ebben az esetben 120 méter hosszú talajszondát.
Az általunk használt szondák PE100 RC anyagból készültek, és 100 évre vannak tervezve, ami azt jelenti, hogy kb. 100 éven át tudják vele biztosítani a rendszer megfelelő működését*.
5. Osztógyüjtő elhelyezése, összekötés
A szonda elhelyezése után összekötő vezetékekkel csatlakoztatják össze a szondákat egy közös osztógyüjtőbe. Magasabb szondaszám esetén az épületen kívül, földben elhelyezett osztó-gyűjtő aknát (jobb oldali kép), míg kevesebb szonda esetén az épületen belül elhelyezett, előre szerelt osztó-gyűjtőt alkalmazunk.
Az összekötő csövek kb 1 méterrel a talaj alatt vannak, és nincsenek hatással a növényzetre.
6. Feltöltés, nyomáspróba
Az összekötést követően, még mielőtt betemetnénk az összekötő csöveket, végzünk egy levegős nyomáspróbát, amivel ellenőrizzük, hogy a rendszer készen áll-e a következő fázisra. A nyomáspróbát az üzemi nyomás kétszeresén végezzük.
Ezt követően a rendszert biológiai, környezetbarát fagyálló folyadékkal töltjük fel, egy ipari, kimondottan erre a célra kialakított feltöltő berendezéssel. Hosszú keringtetéssel érjük el, hogy a rendszer megfelelően légtelenedjen, ezáltal biztosítva a hosszú távú, hatékony működését.
A rendszer fagyállóságának mértékét a számításokban szereplő primer hőmérséklet, valamint a beépítésre kerülő hőszivattyú gyártói előírásai határozzák meg.
Ezek után jön a gépházi munka, a hőszivattyú telepítése, de ez már egy másik bejegyzés témája lesz.